Milyennek látja a magyarság jövőjét Böjte Csaba? Mi az elmúlt tíz éves magyar kormányzati korszak és a harmincéves V4-együttműködés mérlege? Nagy Budapest-riport és afgán-pakisztáni körkép, s még sok minden más a jubileumi, százoldalas Mandinerben!
A századik lapszámot százoldalas, bővített kiadással ünnepli szerkesztőségünk! Ennek apropóján Szalai Zoltán főszerkesztőnk köszönti az olvasókat, szerzőink pedig arról vallanak, hogy mit jelent számukra a Mandiner.
Csapatunktól könyvajánlót olvashatnak (kedvenc könyveik listáit a Mandiner.hu-n olvashatják itt), korábbi interjúalanyainkat pedig arra kértük, mondják el gondolataikat hetilapunkról, valamint arról, hogyan látják közös dolgainkat.
Közélet
Emlékeznek még az első lapszámunkra? Két éve Böjte Csabával indultunk el, és most úgy gondoltuk, ünnepi lapszámunkból sem hiányozhatnak a gondolatai. A dévai árvák védelmezőjével, ferences szerzetessel beszélgettünk az evangélium radikalitásáról, a progresszív kereszténységről, Ferenc pápáról és a Kárpát-medencei tündérkertről. „Az igazi keresztény attitűd cselekvő, építkező” – fogalmaz interjúnkban.
Mi a 2010 utáni kormányzás eddigi mérlege? Mit kínál ezzel szemben az ellenzék? Milyen állapotban van a magyar társadalom? Van-e helyünk az Európai Unióban? Giró-Szász András politikai tanácsadóval, történésszel, Lánczi András filozófussal és Róna Dániel politológussal beszélgettünk.
Morális forradalom zajlik, ami nem tetszik a liberálisoknak”
– hangsúlyoza Lánczi András.
Agresszív, szer- és alkoholfüggő koldusgalerik, közterületeket újra ellepő hajléktalanok – egyre több félelemre okot adó jelenség, az általános kosz és az elhibázott közlekedéspolitika miatt háborog Budapest lakossága. Megnéztük, hogy miként amortizálódott az utóbbi időben a főváros. „A hajléktalanok minden korábbinál nagyobb számban lepték el Budapestet” – olvasható összeállításunkban.
Róna Dániel szerint a verseny erősen korlátozva van, a választások nem tisztességesek, míg Giró-Szász András többek között azt emelte ki: „a rendszerváltás óta először e kormányzás ideje alatt kezdett el kimutathatóan növekedni a nemzeti vagyon”.
Gali Máté, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Pap Milán: A párttal, a néppel... Eszmék és politikai mozgósítás a Kádár-korszakban című könyvét ajánlja, Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója pedig az afgán helyzet kapcsán ír a demokráciaexportról.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a semlegességnek álcázott liberális ideológia mélylélektanáról ír publicisztikájában.
Külhon & Külföld
Egy néptáncos művészettörténész, aki huszonnégy évesen vált Sepsiszentgyörgy alpolgármesterévé: Külhon rovatunkban Vargha Fruzsinával beszélgettünk indíttatásáról, kihívásokról és a 21. századi városvezetésről.
Az európai közösség egyik legerősebb érdekérvényesítő csoportja lett mára a V4. Külföld rovatunkban számvetést olvashatnak arról, hol is tart országaink együttműködése.
A V4 országaiban kimagasló az unió népszerűsége”
– olvasható összeállításunkban.
Mi is pontosan a saría? Világos jogrendszer, általános erkölcsi iránymutatás vagy a korlátlan önkény eszköze? Sayfo Omart, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatóját kérdeztük arról, mi vár az afgánokra a tálib megszállás után.
Van egy ország, amely nélkül a tálibok sosem vették volna be Afganisztánt – de valójában maga sem tudja, érdeke-e támogatni az iszlamista szervezetet. Pakisztán játszmáinak nyomába eredtünk.
Kína lehet Közép-Ázsia új játékmestere? – Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója ezt a kérdést járja körül véleménycikkében a nyugati hatalmak afganisztáni kivonulása kapcsán.
Precedens & Makronóm
Erőszak vagy fenyegetés árán egyben tartani az európai integrációt nem demokratikus megoldás – mondja Rajko Knez, a Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, akivel Precedens rovatunkban olvashatnak interjút az európai integrációról. „Nem tudok elképzelni mindenre kiterjedő egységesítést” – hívja fel a figyelmet.
A kulturális baloldal politikai programjának legszembeötlőbb megnyilvánulása a kabuli amerikai nagykövetségre kihelyezett lmbtq-zászló”
– írja publicisztikájában Orbán Balázs miniszterhelyettes, aki szerint Európa csak akkor tanúsíthat önállóságot, ha képes stratégiai érdekeit érvényesíteni.
Mit kell tennünk azért, hogy 2030-ra hazánkat azon öt európai ország közé vezessük, ahol a legjobb élni és dolgozni? Makronóm rovatunkban György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár írását olvashatják.
Sport
Mostani lapszámunk a 100-as jegyében íródott, ezért a világbajnoki selejtezők folytatása előtt felütöttük a 100 magyar focimese című képzeletbeli könyvet, és felidéztünk belőle néhány gondolatot a százszor egekbe emelt és százszor elátkozott labdarúgó-válogatottunkkal kapcsolatban.
Emellett Csisztu Zsuzsa riportját olvashatják az aranyérmes Illés Fanni paralimpikonról.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely Pankaj Mishra indiai balos esszéista könyvét ajánlja, aki szerint a liberális demokráciáknak nemcsak a világképük, de az önképük sincs átfedésben a valósággal.
A rovatban Kiss László nyáridéző tárcáját olvashatják, a Feminens oldalán pedig Hegedüs Rékát, az Otthon Segítünk Alapítvány vezetőjét ismerhetik meg.
Szolnok, Csepel, Bécs, Milánó, New York – hogy csak néhány fontos állomást említsünk Rost Andrea a teljes világon átívelő pályájából. Noha sokáig ódzkodott az operaénekléstől, végül megadta magát a sorsának. Élet rovatunkban hivatásról, régi emlékekről, új álmokról, családról, otthonról, lemondásokról és a szolnoki templom évszakonként változó illatáról beszélgettünk.
Ha nincs az emberben egészséges önbizalomhiány, akkor elégedett lesz magával, és megreked”
– fogalmaz interjúnkban.
A rovatban Gerhard Richter nagyszabású kiállítását és az Ars Sacra filmfesztivált ajánljuk.
A tárcát Száraz Miklós György írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztőjének írása Gaius légiós tűnődéseiről Contra-Aquincum bástyáján Róma 1021. esztendőjében.
Nyitókép: BS
„Nagyon büszke vagyok a népemre és az elöljárókra, hogy egyértelműen a béke mellett foglal állást Magyarország” – mondta a ferences rendi szerzetes.
Se Nagy Ervin, se Rost Andrea, se a Jólvanezígy-stáb nem reagált a megkeresésünkre.
Megerősödhet a Patrióták Európáért.
Változás még nálunk is lehet, de a német példa legfőbb tanulsága: az emberek gondolkodásának megváltoztatásához sokszor több évtized is kevés.
„Most keressük, kire számíthatunk szükség esetén” – nyilatkozta Radosław Sikorski, aki szerint az a baj a V4-gyel, hogy a tagjaira nem lehet ráerőltetni semmit.
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
„Túl kell jutnunk ezen a háborún” – hangsúlyozta Donald Trump.
